John O’Sullivan, Az elnök, a pápa és a miniszterelnök című könyv neves szerzője szerint három ember játszott jelentős szerepet a Közép-Kelet-Európában 1989-1990-ben lezajlott rendszerváltásban: Ronald Reagan elnök, a lengyel származású II. János Pál pápa és Margaret Thatcher, akkori brit miniszterelnök. Természetesen nem feledkezhetünk meg a nevezett régióban élő nemzetek elemi erejű szabadság és változás iránti vágyáról sem.
A Reagan Centenárium keretében június 27. és július 1. között Krakkóban, Budapesten és Prágában megrendezésre kerülő eseményeken részt vesz Ms. Condoleezza Rice, korábbi külügyminiszter, térségbeli elnökök és miniszterelnökök, a Reagan Alapítvány elnöke és kiemelt támogatóként a GE. Sőt, a szónokok között a fentieken kívül köszönthetjük az írót, O’Sullivant is.
A világ e részében csak kevesen tudják Ronald Reaganről, hogy mielőtt indult volna az elnökválasztáson, egy hetente jelentkező TV-sorozat, a General Electric Theater műsorvezetője volt, amelynek keretében 1954 és 1962 között a GE jószolgálati nagyköveteként tevékenykedett. Ezen időszakban 139 GE-gyárat keresett fel az USA-ban, s optimizmusával, vállalkozó szellemével és az innovációba vetett hitével inspirálta az ott dolgozókat és a városokat, közösségeket, amelyekben ezek a gyárak üzemeltek. Amerikát bejárva tudatosult benne, hogy oda kell figyelnie az amerikai nép véleményére. Végül is az utazások remek felkészülést jelentettek a késöbbi politikai szerepvállalásához és kampányaihoz.
Memoárjában így írt erről: „Utólag visszatekintve úgy látom, hogy nagyon jó gyakorlat volt ez egy olyan ember számára, aki később közéleti szereplő kívánt lenni … a GE-nél tett gyárlátogatások sora egyben képzést jelentett számomra a politikai tudományok terén.”
Reagan jövőbe tekintő vezető volt, akinek tevékenysége nemcsak az Egyesült Államokra, hanem Közép-Kelet-Európára is jelentős hatást gyakorolt, ahol a politikai változások megteremtették a gazdasági változás lehetőségét is. Akik nem ebben a régióban élnek, bizonyára nem is tudják, mekkora feladat ez utóbbi változás végrehajtása. A tervgazdaság és a KGST jelentette „biztonságban” élők tízmilliói évtizedeken át álmodtak a szabadságról, a nyugati életstílusról, s akkor, szinte egyik napról a másikra feladatul kapták, hogy olyan versenyképes piacgazdaságokat építsenek, amelyek az erőforrások, a piacok és a túlélés tekintetében is állják a globális versenyt. A régióból származó Pew Economic Fellow diákoknak a Georgetown Egyetem professzorai 1995-ben egyhangúan állították, hasonló mértékű, szinte robbanásszerű gazdasági rendszerváltásra nem volt példa korábban a gazdaságtörténetben, s ezért nem álltak rendelkezésre kipróbált, felhasználható legjobb gyakorlatok, útmutatást adó „térképek” a sikeres gazdasági változások levezénylésére.
A GE az elsők között fektetett be az 1989-es rendszerváltást követően a régió jövőjébe. Több mint 20 évvel később Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb amerikai befektetőjeként, az egyik legjelentősebb gazdasági szereplőként 25000 munkatárssal örömmel folytatja az együttműködést a régió jövőbe tekintő vezetőivel.
A Reagan centenáriumi események keretében a régió országaival együtt büszkén emlékezünk az Elnökre, akire Magyarországon és a régióban mostantól utcatáblák és szobrok is emlékeztetik a járókelőket. Bizonnyal eszükbe juttatják majd, hogy a szabadság kivívása az emberiség közös ügye.
Szabó Eszter a GE Közép- és Kelet-Európáért felelős corporate kommunikációs és Public Affairs igazgatója. A cikk angol nyelven a link alatt olvasható.
(Képünkön Ronald Reagan a General Electric Theater műsorvezetőjeként)
Utolsó kommentek