Ronald Reagan egy hét múlva szobrot kap Budapesten.
A szobor az egykori elnököt séta közben ábrázolja, amint a Parlament épületétől tart az Amerikai Nagykövetség felé. Máté István alkotásában megtestesül az a könnyedség, az a fesztelen optimizmus, ami mélyen gyökerezett Reagan jellemében, és ami egész életén át végigkísérte.
A szobor mellett a szovjet emlékmű, mementója a gonosz birodalmának, amelyet Reagan mintha a hidegháború nehéz pillanataiban is ezzel a könnyed eleganciával gyűrt volna le. A szovjet kártyavár előbb-utóbb összedőlt volna a saját súlya alatt is, de az első lapot Reagan elnök pöckölte ki.
A hidegháborút nem azért nyerte meg az Egyesült Államok, mert megnyerte a fegyverkezési versenyt, hanem mert megnyerte a szívekért folyó háborút. Az erőviszonyok tulajdonképpen egyenlőtlenek voltak: az egyik oldalon egy megfáradt, füllesztő levegőjű, eresztékeiben recsegő birodalom, míg a másikon egy szendergéséből új erőre kapó, a jövőben bízó köztársaság.
Reagan, ez a huszadik századi kereszteslovag a hidegháború sorsát nem atomfegyverekkel döntötte el. Fegyverei a hit és a humor voltak, amelyekkel győzedelmeskedett a kétségbeesésen és a fásultságon - Amerikában és a nemzetközi küzdőtéren egyaránt.
Ronald Reagan nagy tisztelője volt az '56-os forradalomnak, és hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy a forradalom, ha több mint három évtizeddel később is, végtére győzedelmeskedjen. Ahogy Reagan nélkül nem omlott volna le a Fal, úgy nem jött volna létre szabad, demokratikus Magyarország sem. Legalábbis 89-ben biztosan nem.
Amerika 40. elnöke idén lenne százéves. Magyarországon, az Egyesült Államok után másodikként bélyeget bocsátottak ki emlékére, örökségéről a Pázmány Péter Egyetemen és a Terror Házában rendeztek nemzetközi konferenciát, számos megemlékezés, újságcikk, blogposzt, és beszéd foglalkozott vele. Ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni.
A szoboravatóig blogunkon minden nap több bejegyzést teszünk közzé Ronald Reagan életművéről: könnyedebbeket, és elemző igénnyel írtakat egyaránt. Olvashatnak Ronald Reagan filmszerepeiről, külpolitikájáról, illetve arról, hogyan látta a világot, és hogyan látta a világ őt.
Maradjanak velünk.
Utolsó kommentek